Azt gondolnánk, a legnagyobb probléma egy cégben, ha nincsenek (eredeti) ötletek. Pedig legalább ugyanekkora gond, ha túl sok ötlet záporozik. Van azonban egy jó hírem is: az ötletek szűrése, osztályozása és priorizálása egzaktabb, mint gondolnád. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy dönts a lehető leggyorsabban egy ötlet sorsáról.

Az analízis-paralízis csapdájában

Az analízis-paralízis egy helyzet túlelemzésének állapota. A döntéshozók egyik legnagyobb ellensége. Mégis roppant gyakori a mindennapokban. (Az angol szakirodalom FOBO-nak, Fear Of Better Optionnek nevezi.)

Jellemzője, hogy a döntéshozás költsége többe kerül, mint amennyi egy (átlagos) döntés utáni helyzetből nyerhető; vagy maga a puszta elemzés túlhaladja a döntéshozási folyamatot, így a döntés elmarad.

Több iparágban is felüti a fejét:

  • szoftverfejlesztés: hosszas projekttervezés, követelményfelmérés stb., amelyek alig vagy semmit nem adnak a projekthez, az egyes munkacsoportok pedig mindig egymásra várnak, mielőtt a saját részüket elvégezhetnék a munkából (a projektmenedzsmentben ezt hívjuk vízesés-modellnek);
  • sport: egy sportolónak gyakran túl sok lehetőséget kell rövid időn belül átgondolnia (pl. ha gólhelyzetben a csatár passzolhat és lőhet is, jellemzően egy pocsék lövés lesz belőle, ami beadásnak is rossz);
  • játékok: a sakkban Kotov-szindrómának nevezik (ami sakkóra mellett időtúllépéshez vezet), de a társasjátékok és digitális játékok játékosai is találkoznak ezzel (különösen a vesztes helyzetben lévők).

6+1 szempont, hogy elkerüljük az analízis-paralízist

Azért, hogy mindig a lehető leggyorsabban hozhasd meg az aktuálisan legjobb döntést, érdemes az alábbi 6+1 szempontot figyelembe venned.

1. Állíts fel korlátokat

Határozz meg korlátozott erőforrásokat (idő, pénz, ember) a döntés meghozatalára. Tűzz ki határidőket és tartsd ezeket következetesen. És korlátozd az információáralmás mértékét.

Csak azok és csak annyi információt kapjanak, akiknek és amennyire szükségük van, hogy az általuk elvégzendő részfeladatot a legjobb tudásunk szerint láthassák el.

2. Tisztázd a célokat és prioritásokat

Minden folyamat eredményességének kulcsa a pontos dokumentáció és az ementén felállított célok. A pontosan definiált cél egyszerűsíti a döntést és a cselekvést. Ismerd és ismertesd a célokat.

Ha a termékfejlesztés célja az online üzletág erősítése, konkretizáld, hogy adott időszakra hány online leadre van szükséged. (Még jobb, ha ez a szám nem megérzés alapján születik, hanem mondjuk az üzleti modelledből kinyert számok mentén.)

3. Fogadd el, hogy nincs tökéletes

Mindegy, mennyi információd van, mindig lesz új. Épp ezért nem létezik „a legjobb döntés.” A döntéshozásra optimális időpont viszont létezik.

Nagyon fontos, hogy következtetéseket tudjunk levonni, de talán még fontosabb, hogy alkalmazkodni is tudjunk másokéihoz.

Ez nem azt jelenti, hogy félmegoldásokkal kéne beérnünk. De sok esetben igenis segít, ha csak a teljes megoldásnak egy részét kezdjük fejleszteni. (Erről bővebben az MVP-ről szóló cikkünkben olvashatsz.)

4. Ne feledd az iterációt

A matematikából és a programozásból jövő iteráció kifejezés átvitt értelemben olyan fejlesztési folyamat, amit újra és újra elvégeznek azért, hogy minél jobb legyen a végeredmény.

Egy új weboldal kialakításakor például minden egyes funkció és elem kijavításakor visszajelzést kérnek a fejlesztők. A visszajelzések alapján továbbfejlesztik azt, míg a weboldal publikálható nem lesz. (Ez az iteratív fejlesztési folyamat.)

Ezt a módszert már a tervek átgondolása, a problématér felmérése során is használhatjuk. Legalább a preferenciáidat mutasd fel, ami segíthet két, látszólag egyforma lehetőség közül választani.

5. Előre határozd meg a lehetőségek számát

Barry Schwartz a The Paradox of Choice című TED-előadásában kijfeti, hogy minél több választási lehetőségünk van, annál kisebb az esélye, hogy a végső döntés egyáltalán megszülessen. Hiszen ha több opció közül választunk, könnyebb elképzelni, hogy egy másik döntés jobb lett volna.

Ezért bevett szokás, hogy a fejlesztési folyamatok során (legyen az egy termékfunkció vagy egy webdesign megtervezése), nem számolunk 2-3 variációnál többel.

Mert bár a több lehetőség valóban növeli a jó döntés meghozatalának esélyét; a kevesebb lehetőség egyszerűsíti a döntés folyamatát.

6. Vonj be külső nézőpontot

Ültess le valakit – aki nem vesz rész napi szinten az adott fejlesztési folyamatban –, és magyarázd el neki az éppen fejlesztés alatt álló projektet. Beleértve azt is, mi az, ami épp nem működik.

(Sőt, még csak arra sincs szükséged, hogy ez a valaki élő ember legyen. Programozók olykor egy gumikacsának magyarázzák el a folyamatot, így feltárva az esetleges hibákat, zsákutcákat.)

+1 Vezesd le, hogyan visz el az ötlet a kitűzött célokhoz

A fenti szempontok segítenek abban, hogy a túl sok ötlet ne vigye el a fókuszt és ne nehezítse túlzottan a döntéshozást. Valamint az üzleti céloknak megfelelő mederben tartja az innovációt.

A megszületett ötletek priorizálásához és értékeléséhez viszont érdemes lépésről lépésre levezetni, hogyan vezetnek el a meghatározott célokhoz. Ezekhez kulcsfontosságú mérőszámokat (KPI-okat) rendelve a folyamat közben is tudjuk értékelni az eredményeket.

Sőt, ha egy ötletről nem tudjuk eldönteni, hogy működőképes-e, érdemes lehet kis mintát tesztelni. (Például egy szűrt hírlevélszegmensen vagy épp az ügyfeleink egy részén.)

És ne feledd, az early adopterek tökéletes célcsoportja a bevezetés előtt álló termékednek.

Most már tehát tudjuk, mikor van szükség a kormány elmozdítására, és arra is van egy keretrendszerünk, hogy meghatározzuk a kormánymozgás pontos irányát és módját. A következő lépés, hogy mindezt egy példán keresztül nézzük meg. A következő cikkben tehát ezt fogjuk tenni.